Képzéseink

A Komplex Alapprogram pedagógiai rendszerének gyakorlati elsajátítása – A komplex alapprogram alapelvei, pedagógiai modellje ( KAK)

A Komplex Alapprogram az (tanulási) esélyek növelésének komplex pedagógiai módszerek rendszerszemléletű együttesét magában foglaló személyiségfejlesztő tevékenységek összessége. A program épít a tanulók sokféleségére, az egyediségére, az egyedi képességek társas interakciókon keresztül történő kibontakozására, mely támogatást jelent a tanítási-tanulási folyamatban, a végzettség nélküli iskolaelhagyás preventív mérséklésében.

A Komplex Alapprogram Koncepció legfőbb célja a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzésére alkalmas, tanulást támogató pedagógiai módszerek kidolgozása, és elterjesztése az alapfokú oktatásban résztvevők pedagógusok számára, a pedagógiai szemléletváltás elősegítését szolgáló pedagógusképzési és továbbképzési tartalmak megújítása. A program további célja a differenciált, személyközpontú nevelést-oktatást lehetővé tevő módszertani kultúra megerősítése a köznevelési intézményekben, a nyitottságra ösztönző intézményi nevelés-oktatás pedagógiai és módszertani eszköztárának fejlesztése, valamint méltányos tanulási környezet kialakítása valamennyi tanuló sikeres előrehaladása érdekében.

A komplex Alapprogram szolgáltatási portfóliójában 7 akkreditált pedagógus továbbképzési lehetőség szerepel:

  • Komplex Alapprogram Koncepció ( továbbiekban KAK)
  • Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban módszertani képzés ( DFHT)
  • Logikaalapú alprogram
  • Digitális alapú alprogram
  • Életgyakorlat-alapú alprogram
  • Művészet alapú alprogram
  • Testmozgás alapú alprogram

Képzéseink közül kettő kötelező jellegű  megalapozó képzés

  • Komplex Alapprogram Koncepció ( továbbiakban KAK)
  • Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban módszertani képzés ( DFHT)

és a pedagógusnak az 5 alprogram közül 2 szabadon választható alprogrami képzés szükséges a program sikeres intézményi bevezetéséhez.

A  KAK képzés különlegessége, hogy az elméleti megközelítéseket gyakorlatorientáltan és kreatívan dolgozza fel, továbbá az előadó-központú módszerek mellett hangsúlyos a résztvevő központú módszerek alkalmazása. A képzés célja, hogy a pedagógusok módszertani repertoárjukat bővíteni és rendszerezni tudják. Ehhez kapcsolódóan segítséget kapnak a Komplex Alapprogram koncepciójának megértéséhez és egyéni rövid- és középtávú terv elemeinek megfogalmazásához a program rendszere alapján illetve Komplex Alapprogram alapelveit támogató tanulási folyamat megtervezéséhez.

A nevelési-oktatási folyamatok hatékonyságának növeléséhez a pedagógus-továbbképzés célzottan a feltárt kompetenciák és területek fejlesztését állítja a középpontba, melyek az alábbiak:

1/ Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás;

2/ Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók; 3/ A tanulás támogatása;

4/ A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség;

5/ A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység.

A képzés blended learning formájában megvalósuló 30 órás képzés, amely három főbb részből áll:

  1. Távoktatási rész ( 10 óra) 2. Kontaktalkalom (10 óra) és 3. Kontaktalkalom (10 óra)

Az első távoktatási részben a résztvevők önállóan dolgoznak fel egy e-learning tananyagot 10 tanóra időtartamban. Ebben a részben kerül bemutatásra a Komplex Alapprogram és célrendszere, s az ezzel összefüggő szervezeti diagnózis és egyéni pedagógiai problémák feldolgozása is itt kezdődik el. Ebben a részben ismerhetik meg a résztvevők a Komplex Alapprogram alapelveit, tanuláselméleti háttérét, alprogramjait és szereplőit.

A második tematikai rész kontaktórák formájában megvalósuló 10 órás rész. A "Komplex Alapprogram bemutatása, pedagógiai koncepciója, iskola-és gyerekképe, szereplői és alprogramjai" című részben a résztvevők elmélyíthetik ismereteiket a program pedagógiai koncepciójával, saját élményszerűen kapnak betekintést a Komplex Alapprogram iskola- és gyerekképébe, szereplőibe és megismerkedhetnek a program alprogramjaival.

A harmadik, ugyancsak 10 kontaktórában megvalósuló "Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok. A Komplex Alapprogram szervezetfejlesztési háttere, intézményi diagnózisa, egyéni pedagógiai probléma-térképezése" című egységben a végzettség nélkül iskolaelhagyás megelőzésére tett hazai és a nemzetközi jó gyakorlatokkal, stratégiákkal ismerkedhetnek meg a résztvevők, illetve a Komplex Alapprogrammal kapcsolatos szervezeti diagnózison alapuló szervezetfejlesztési javaslatgyűjtemény és a résztvevők által alkotott egyéni problématérkép és cselekvési terv összeállítása történik meg.

Az ellenőrzés, értékelés módja, gyakorisága:

A képzést követő 10 munkanapon belül szükséges beadni egy a záró ellenőrzést szolgáló “Komplex Alapprogram a saját pedagógiai gyakorlatban” című dolgozatot.

Formai szempontok: A feladat terjedelme: min. 4-5 gépelt oldal, tudományos-ismeretterjesztő stílussal (tartalomjegyzékkel, szövegbeli hivatkozásokkal, irodalomjegyzékkel, objektivitásra törekvő megfogalmazással, szakkifejezésekkel) megírt dolgozat. Az értékelés módja: megfelelt/nem felelt meg.

Határidő: A képzés kontaktóráinak befejezése után 10 munkanapon belül kell az elkészített tervezetet PDF formátumban feltölteni az online képzési felületre.

A tanúsítvány kiadásának a feltétele a kontaktórákon való minimum 90%-os részvétel, a távoktató szakaszban a kiadott feladatok határidőre való elkészítése, az egyes tanulási egységek teljesítése valamint záródolgozat elkészítése a megadott határidőre.

Minősítés: megfelel/nem felel meg. A megfelel teljesítmény a feladatillusztrációnak a szempontok szerint az összóraszám minimum 90%-án való részvétel, bekapcsolódás a gyakorlatokba, a záró feladat értékelési szempontoknak megfelelő, határidőre történő elkészítése.

A továbbképzés megnevezése: A Komplex Alapprogram pedagógiai rendszerének gyakorlati elsajátítása – Életgyakorlat-alapú alprogram

A továbbképzés célja: 

A továbbképzés célja az Komplex Alapprogram Életgyakorlat alapú alprogram (ÉA) koncepciójának, módszereinek megismertetése.
A képzés fő célja, hogy ismerjék meg a résztvevők az ÉA pedagógiai gyakorlatban történő alkalmazását
A pedagógus-továbbképzési program további célja, hogy ismerjék meg a pedagógusok a pedagógus kompetenciák (a tanuló személyiségfejlesztése, egyéni bánásmód érvényesülése, tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás, a pedagógiai folyamat tervezése, a tanulás támogatása, pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, kommunikáció és szakmai együttműködés, elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért) fejlesztését az Komplex Alapprogram Életgyakorlat alapú alprogramon keresztül.   

A képzés blended (kevert) formában valósul meg, 10 óra online tananyag és 20 óra kontakt képzés formájában.                             

A program tartalmának rövid ismertetése: 

A végzettség nélküli iskolaelhagyás, az alacsony iskolai végzettségűek arányának csökkentése a versenyképesség és a foglalkoztatottság javítása szempontjából alapvető kérdés. A Komplex Alapprogram Életgyakorlat alprogram a tanulók ön- és közösségfejlesztésére fókuszál. Ehhez sokféle szocializációs út vezet, és közösségi normák kialakításával, megvalósításával járulunk hozzá leginkább a legfőbb célkitűzésünkhöz, a lemorzsolódás csökkentéséhez. A korábbi iskolai szocializációs programok helyébe sokszínűbb, többféle lehetőséget kínáló szocializációs mintákat ajánlunk a diákoknak. A pedagógusokat olyan ismeretek, kompetenciák megszerzésére szükséges felkészíteni, melyek által képesek a heterogén tanulói csoportok kezelésére, tudnak élni a szemléltetés pedagógiájának lehetőségeivel. A nevelési-oktatási folyamatok hatékonyságának növeléséhez a pedagógus-továbbképzés célzottan a feltárt kompetenciák és területek fejlesztését állítja a középpontba, melyek az alábbiak: 1/ Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás; 2/ Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók; 3/ A tanulás támogatása; 4/ A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség; 5/ A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység.


A képzés tematikai egységei:

1/ Bemutatkozás

2/ Az Életgyakorlat alapú alprogram módszer kapcsolódási pontjai

3/ Az Életgyakorlat alapú alprogram (ÉA) koncepciója. Az ÉA megalapozottsága és pedagógiai jelentősége. 

4/ Saját élményű ÉA óra és annak elemzése a képző vezetésével. 

5/ Az Életgyakorlat Alprogramhoz kapcsolódó oktatásszervezési módok, módszerek megismerése.

6/ Az Életgyakorlat alapú alprogram módszer adaptációja. 

7/ A továbbképzés kontakt részének zárása                                                                                                                

8/ E-learning tanfolyami egység - A konstruktív életvezetés elméleti háttere a közoktatásban


Az elméleti háttér bemutatása és feldolgozása frontális, csoportmunka- és kooperatív módszerek segítségével történik. Az alkalmazott módszerek nemcsak a képzés tananyagának elsajátítását szolgálják, hanem már kapcsolhatók a pedagógusok napi tanítási munkájához. 
Az online tanegységben az elméleti háttér elmélyítése a cél. Az egyes témaköröket ellenőrző kérdések segítik. Ezzel válik teljessé a Komplex Alapprogram Életgyakorlat alprogram megismerése. Mindezek együttesen alapot biztosítanak a képzés végén leadandó óraterv elkészítéséhez.

Az ellenőrzés, értékelés módja, gyakorisága
A záró ellenőrzés módja 1 db óratervezet leadása. Az óraterv elkészítését sablon és segédlet támogatja. A dokumentumot elektronikus formában kell elkészíteni, és leadni a képzést követő 10 napon belül. Az óraterv minimum 5, maximum 15 oldal terjedelmű legyen. Az elkészített elektronikus tartalmak és dokumentáció feltöltése a távoktatási keretrendszerbe (Moodle). A dokumentáció a következőket tartalmazza: részletes óraterv, az óra eredményességének értékelése, a tanulók visszajelzései, véleménye az óráról. Megjegyzés, személyes, szubjektív benyomások, önreflexió. 
A képzés vezetője átnézi az elkészült dokumentumot, majd visszajelzést küld a pedagógusnak az esetleges módosítás, korrigálás elvégzésére.  

Az értékelés szempontjai:

• az óratervezetek tartalmazzák a továbbképzésen megismert témaköröket,
• a tervezetben legalább egy megismert módszertani elem megjelenik,
• megjelenik benne a fejlesztő értékelés,
• az óratervezetek a szakmai elvárásoknak megfelelőek, tagolásuk, felépítésük logikus,
• megjelenik a differenciálás lehetősége, megfelel a DFHT alapelveknek.

Minősítés: megfelel/nem felel meg. A megfelelt teljesítmény a fenti szempontok szerinti megfelelését jelenti

A továbbképzés megnevezése: A Komplex Alapprogram pedagógiai rendszerének gyakorlati elsajátítása – Digitális alapú alprogram

A továbbképzés célja: 

A Digitális alapú alprogram képzése arra fókuszál, hogy a résztvevő pedagógusok képessé váljanak az információs és kommunikációs technológiák (IKT) adta lehetőségek eredményes osztálytermi használatára oly módon, hogy egyben referenciaszemélyekké is váljanak a tanulók számára a digitális állampolgárként való viselkedésben és produktív munkában.

A képzés célja, hogy a pedagógusok IKT-használati szokásai és tudása szervesen épüljenek be az oktatás módszertani kultúrájába is, segítve ezzel a tanulók példamutatáson alapuló fejlesztését. A digitális kompetenciák fejlesztése ugyanis az EU 2020 stratégia egyik kulcsprioritása, az életben való érvényesülés egyik alapfeltétele. A hazai korai iskolaelhagyás gazdasági-társadalmi  különbségekből eredő problémája többek között kompenzálható a digitális esélyegyenlőség  fokozása és a digitális kirekesztődés csökkentése révén (Eurostat, 2016). Ebben  az intézményesült oktatásnak kiemelkedő szerepe van, amennyiben képes digitális állampolgárokká nevelni  tanulóit, és az ehhez szükséges feltételeket biztosítja a pedagógusoknak.

A Komplex Alapprogram az intézményeket jellemző eszközellátottsági profilok alapján igyekszik differenciált módszertani támogatást adni az iskoláknak, egyúttal az ideális állapotot leíró rendszerre felkészítve a pedagógusokat. A különböző infrastrukturális profilok eltérő lehetőségeket biztosítanak, ezért fontos, hogy a tanárok tisztában legyenek olyan helyzetkompenzáló megoldásokkal, mint a Bring Your Own Device (BYOD) lehetősége.

Az alprogram épít a Komplex Alapprogram alapelveire, azaz a tanulástámogatásra, az adaptivitásra,a közösségi létre, a komplexitásra és a méltányosságra.

Cél:

A pedagógus-továbbképzési program célja, hogy a résztvevő pedagógusokat felkészítse a Digitális alapú alprogram (DA) helyi alkalmazására. A továbbképzés célja olyan módszerek megismertetése, melyek hozzájárulnak az elektronikus tanulási környezet kialakításához, felgyorsítva az intézmények digitális átállását, és elérve, hogy a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás a digitális alkalmazások használatával, ezzel növelve a tanulók motivációját.

A továbbképzés célja hogy a pedagógus ismerje meg a digitális oktatás elméleti hátterét, a BYOD-modellt, valamint a digitális kompetenciákat, a digitális írástudás fogalmát. Váljon képessé a digitális eszközöket differenciálásra használni, ismerje meg a felhőalapú oktatás támogatására alkalmas eszközöket, a tanítást, tanulást támogató digitális eszközöket, és alkalmazza azokat saját tanítási gyakorlata során.

Célunk, hogy a pedagógus ismerje meg a saját szakmai előmenetelét támogató digitális megoldásokat.

A képzésünk  a digitális-alapú program kompetenciamodelljének főbb elemei köré épül és az alábbi témákat dolgozza fel:

1/ Elméleti felkészítés

Iskola a 21. században. Digitális átállás az oktatásban, különös tekintettel a módszertani megújulás lehetőségeire. A digitális pedagógus. Új tanulási környezetek. BYOD-modell, a hozzáférés 1:1 modelljeA 21. századi alapkészség- és kompetenciamodellek

2/ Az oktatómunka felhőalapú támogatása

Irodai alkalmazások a felhőben: dokumentumok közös szerkesztése, táblázatok közös kitöltése, felhasználási lehetőségek az oktatásban és oktatásszervezésben. . Kiegészítő lehetőségek a felhő-technológiában

3/ Tanítást-tanulást és kollaboratív munkát támogató digitális taneszközök  

Óraszervezést segítő alkalmazások. Tanulást segítő alkalmazások . Összefoglalást, megértést támogató vizuális megoldások: szófelhő készítés, fogalomtérkép készítők, interaktív faliújság. Tudásellenőrzés és értékelés online módszerekkel. Prezentációkészítés a felhőben

4/ Szakmai közösségek. Digitális oktatás képzései

5/ Eszközhasználat

Korszerű eszközök az oktatásban: iOs alapú táblagépek. Windows tabletek. Andoidos táblagépek

A továbbképzés megnevezése: A Komplex Alapprogram pedagógiai rendszerének gyakorlati elsajátítása – Művészet alapú alprogram

A továbbképzés célja: 

A Művészetalapú Alprogram képzése kettős célt szolgál: egyrészt megismerteti a résztvevő pedagógusokat a művészeti nevelés alapjaival, a művészetek személyiségfejlesztő hatásával jó gyakorlatokon, saját élményeken keresztül: igyekszünk a drámapedagógia, az irodalmi művek, a vizuális művészetek, a zene, a művészet inspirálta mozgás segítségével olyan módszereket mutatni, melyek segítségükre lehetnek olyan foglalkozások összeállításában, amik lehetővé teszik az élményalapú befogadást. A művészetek fejlődő gyermekekre gyakorolt hatása vitathatatlan, a művészet közvetítése és az alkotó művészeti tevékenység a lelki, szellemi és testi fejlődés szempontjából nélkülözhetetlen, s bár a művészetek „passzív” befogadása sem eredmény nélküli, mégis jóval jelentősebb pozitív eredményt érhetünk el abban az esetben, ha a tanuló/befogadó aktív részesévé válik a művészeti élménynek.

Másrészt az elsajátított módszerek nemcsak egy komplex művészeti foglalkozás, hanem bármely közismereti tárgy oktatása során is kiválóan alkalmazhatók, hiszen az élményszerű feldolgozásnak köszönhetően maga a tananyag válhat „játékká”, így könnyebben elsajátíthatóvá majd felidézhetővé. Legyen az a szorzótábla vagy egy kémiai kísérlet, egy jelentős történelmi esemény vagy Európa gazdasága, megszelídíthetővé, megszerethetővé és könnyen befogadható tudássá válik, ha a művészeteken keresztül, játékos formában közvetítjük: képként jelenítjük meg, mesét írunk róla, kreatív írás formájában dolgozzuk fel, eljátsszuk, zenéhez vagy énekhez kapcsoljuk.

A Művészetalapú alprogram így nem csak szórakozást kínál: eszközeivel, módszertanával maga a tanulás folyamata változik meg. Ráhangoló feladatainak köszönhetően már egy foglalkozás/óra elején belehelyezkedünk egy olyan szituációba, amikor nem pusztán agyunk racionális gondolkodásért felelős területeit használjuk, hanem az érzelmekért felelős területeket is, így a tanulás élménnyé válik, ami amellett, hogy ideális tanórai légkört teremt (azaz a diákok jól érzik magukat az iskolában), lehetővé teszi – éppen a művészeti élményhez kapcsolódva – a tananyag könnyebb bevésődését és felidézését, valamint inspirálhat a közvetített tananyag továbbgondolására, az önálló ismeret- és élményszerzésre.

A képzés során megismerünk több ráhangoló gyakorlatot, vizuális művészeti és drámapedagógiai módszert, elsajátítjuk a kreatív írás és a mesepedagógia több elemét, a zenei belevonódás és a művészetalapú mozgás lehetőségeit, a játék- vagy éppen a cirkuszpedagógia alapjait. A művészetalapú módszertan változatos elemeit igyekszünk komplex módon közvetíteni, segítséget nyújtva a tanórák és a délutáni alprogrami foglalkozások komplex művészeti tervezéséhez

Képzés neve: A Komplex Alapprogram pedagógiai rendszerének gyakorlati elsajátítása a köznevelésben résztvevők számára – Logikaalapú alprogram

A továbbképzés célja: 
A Komplex Alapprogramhoz illeszkedő Logikaalapú alprogrami képzés legfőbb célja, hogy a pedagógusok ismerjenek meg olyan játékos, élményszerű, a közoktatás keretei között megvalósítható módszereket, melyek segítségével a gyerekek logikai, gondolkodási és problémamegoldó képessége fejleszthető. A képzés célja, hogy a résztvevők elméletben és gyakorlatban is ismerjék meg azokat a logikai játékokat, módszereket és eszközöket, melyek sokszínűvé és motiválóvá tehetik a tanulást, valamint váljanak képessé a tanult módszerek alkalmazására a saját tanítási gyakorlatukban.
A továbbképzés célja továbbá a részt vevő pedagógusok kompetenciáinak fejlesztése a következő területeken: a tanulói tevékenység szervezése, a tanulók személyiségének komplex fejlesztése, együttműködést támogató, motiváló módszerek alkalmazása. A képzés blended (kevert) formában valósul meg, 10 óra online tananyag és 20 óra kontakt képzés formájában.

A program tartalmának rövid ismertetése: 
A Komplex Alapprogram elsődleges célja olyan prevenciós módszerek, stratégiák és eszközök bevezetése a közoktatásba, melyek segítenek megelőzni a korai iskolaelhagyást. A Logikaalapú alprogram ezen belül a gondolkodás, a kognitív képességek, a problémamegoldás fejlesztését segíti, olyan játékos, élményszerű megközelítések áttekintésével és megismertetésével, mellyel azt a célt szeretnénk elérni, hogy a pedagógusok felismerve ennek fontosságát képesek legyenek olyan tanórákat, foglalkozásokat tartani, ahol a gyerekek a tanulást nem érzik fájdalmas, fáradságos folyamatnak, a tanulás és a tudás megszerzése örömforrás is egyben. A képzés során olyan technikákat, tanulási stratégiákat, módszereket ismertetünk – az elméleti hátterükkel együtt –, melyek sokoldalúan beépíthetők az oktatási-nevelési folyamatokba. Az oktatásban a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása nem öncélúan történik, hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva a megtanulandókhoz és a tanulók életkori sajátosságaihoz. A nevelési-oktatási folyamatok hatékonyságának növeléséhez a pedagógus-továbbképzés célzottan a következő pedagógus kompetenciák és területek fejlesztését állítja a középpontba:

 1/ Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás;

 2/ Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók;

3/ A tanulás támogatása;

4/ A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség;

 5/ A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység.


A képzés tematikai egységei:

1/ A problémamegoldó gondolkodás elmélete, fejlesztésének lehetőségei a gyakorlatban;
2/ A vizualitás szerepe a gondolkodás fejlesztésében – Művészetek a gondolkodás fejlesztésének szolgálatában;
3/ Játékalapú megközelítések;
4/ Játékstrukturált megközelítések;
5/ Kreativitás és reflektivitás.

Az elõírt tartalmi követelmények: 
A kontakt- és online órák tudásanyagát elsajátítva olyan foglakozás- és óratervet tud önállóan készíteni,
- amelyben a tanult módszereket, stratégiákat alkalmazza; 
- amelyben megjelenik a differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportokban;
- amely a tanulók aktív részvételére épít;
- amely élményt nyújt a tanulóknak;
- amely figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, és illeszkedik a tananyaghoz;
- amelyben fel tudja tüntetni a fejlesztendő kompetenciaterületeket.

Az ismeretek számonkérésének módja: 
A záró ellenőrzési mód megnevezése, leírása: 
 - Egy kiválasztott tantárgyban, egy szabadon választott évfolyam (1-12.), szabadon választott tematikus egységéhez köthető óratervezet elkészítése (sablon alapján), melyben a képzés során elsajátított módszerek valamelyike szervesen beépül a tanórába.
vagy 
- A képzés tematikájához kapcsolódó, szabadon választott módszert feldolgozó foglalkozás tervezete (sablon alapján), melyben a résztvevő kreatívan alkalmazza az elsajátított ismereteket.
A választott tervezet 3-5 gépelt oldal terjedelmű legyen az alább ismertetett szempontrendszer figyelembevételével.

Az értékelés szempontjai:
- A tervezetek a szakmai elvárásoknak megfelelőek, tagolásuk, felépítésük logikus, tartalmazzák mindazon elemeket, amelyek alapján a foglalkozások menete követhető (időbeosztás, tartalom, tevékenységek, munkaformák, eszközök, mellékletek).
- A fejlesztendő kompetenciák megjelenítése. 
- A differenciálás lehetőségeinek megjelenítése, a DFHT alapelveknek való megfelelés.
- Saját ötletek, kreativitás.
- Kivitelezhetőség.
Az értékelés módja: megfelelt/nem felelt meg.
Határidő: A továbbképzés befejezése után 10 munkanapon belül kell az elkészített tervezetet .docx formátumban feltölteni az online képzési felületre.

A továbbképzés megnevezése: A Komplex Alapprogram pedagógiai rendszerének gyakorlati elsajátítása – Testmozgásalapú alprogram

Foglalkozási órák száma: 30 (ebből 20 kontakt óra, 10 óra e-learning)

A végzettség nélküli iskolaelhagyás, az alacsony iskolai végzettségűek arányának csökkentése a versenyképesség és a foglalkoztatottság javítása szempontjából alapvető kérdés. Ebből fakadóan a képzés célja a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését és a köznevelés hátránykompenzációs képességének erősítését célozza meg. A képzés során kiemelt jelentőségű az iskolai testnevelésen és a tanórai testmozgáson, valamint az önkéntességen keresztül fejleszthető Komplex Alapprogram-iskolában megjelenő alapelveinek és módszereinek alkalmazására való felkészítés, melynek eredményeként a tanulók ismereteinek, képességeinek és attitűdjeinek fejlesztése mellett az egész életen át tartó tanulást támogató transzverzális készségek fejlesztése is megjelenik.

A továbbképzés célja:

A továbbképzés célja, a résztvevők felkészítése a Testmozgásalapú alprogram megvalósítására a Komplex Alapprogram pedagógiai alapelvei szerint.  A továbbképzés célja továbbá, hogy a közoktatás különböző fokozatain tanító pedagógusok ismerjék meg az élményszerű, testmozgáson és a mozgásos tanuláson alapuló iskolai testnevelés és az osztálytermi tanulás, valamint iskolai környezetben az informális és nonformális tanulás újszerű módszereit és gyakorlati megvalósításának lehetőségeit.

Kiemelt cél a fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató testnevelés órai, osztályteremben felhasználható, továbbá önkéntességre és befogadásra épülő, iskolai szabadidős környezetben alkalmazható informális és nonformális tanulási módszereknek és alkalmazási lehetőségeiknek a megismerése. A képzés célja továbbá, hogy a tanfolyamot sikeresen teljesítők ismerjék meg a különböző életkorú és képességű tanulók élményközpontú oktatásában a tanulói motiváció hosszú távú és magas szintű fenntartását, melynek eredményeként az iskolai szabadidőben is megjelennek a mozgásos tevékenységek és a diáksportolói önkéntességen alapuló tanulói önszerveződések.

A tematikai egységek tartalma, melyek blended továbbképzési formában valósulnak meg:

1/ Bevezetés
2/ A Testmozgásalapú alprogram és a minőségi iskolai testnevelés illeszkedése
3/ A direkt és indirekt oktatás stratégiáinak és tanítási stílusainak megjelenése a testnevelésben
4/ Tanulóközpontúság és személyre szabottság a testnevelés oktatásában
5/ DFHT mint a Komplex Alapprogram-iskola kiemelt tanulásszervezési megoldása
6/ Az affektív, kognitív, szociális kompetenciaterületek mozgásos fejlesztési lehetőségeinek feltárása
7/ Távoktatásos tematikai egység
8/ A mozgásos tanulás célja, módszerei és megvalósításának keretei a Komplex Alapprogram-iskolában
9/ Az iskola mindennapi működésének jellemzői az aktivitások szemszögéből
10/ A testmozgás és társas aktivitás
11/ Az önkéntesség szemlélete és gyakorlata
12/ Gyerekek által kezdeményezett aktivitások, mozgásprogramok szervezése
13 A továbbképzés zárása, összefoglalás

A jelentkezés feltételei:

– iskolai végzettség: egyetem és/vagy főiskola; tanító, tanár, gyógypedagógus, konduktor, logopédus, kollégiumi nevelő, szociálpedagógus, könyvtáros tanár, szakoktató, fejlesztőpedagógus; pedagógus

– egyéb, éspedig:

1/ A Komplex Alapprogram pedagógiai rendszerének gyakorlati elsajátítása - A Komplex Alapprogram alapelvei, pedagógiai modellje 30 órás pedagógus-továbbképzés elvégzését igazoló tanúsítvány megléte.
2/ Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban (DFHT) tanítási-tanulási stratégia 30 órás pedagógus-továbbképzés elvégzését igazoló tanúsítvány megléte.
3/ Testi alkalmasság sporttevékenységre, orvosi igazolás, v. saját felelősség nyilatkozat.
4/ Felhasználói szintű számítógépes ismeretek.