Történet

Az iskola a nevelés klasszikus helye, ahol a pedagógus személyes hatására a tanuló személyisége változik. A nevelés viszonykérdés. Társas viszonyulás. Az osztályteremben egy közösség van jelen. Itt a nevelés a közösségen keresztül is hat az egyénre. A nevelés a tanuló és a tanár közös tevékenysége, amely az együttes ráhatások, viszonyulások következtében lesz eredményes. Fő cél: a diák személyiségének a fejlődése.  A nevelésben ma már a tudomány igazolt ismereteinek rendszeres átadása nem elegendő, a pedagógiai alapelvek mellett a pszichológiai alapelveket is érvényesítenünk kell. A nevelés tehát egyre komplexebb folyamatként értelmezhető. 

A nevelésnek azok a módszerei, amelyek a diákokat helyezik előtérbe, más szerepet szánnak a tanárnak. A tanár valóban lejön a katedráról. Nincs alá és fölérendeltség.  A tanár és a diák egyenrangú. Nem a tanár van a középpontban, hanem a diák. A diák a fontos! A diák kérdez, dolgozik, rajzol, számol, gondolkodik, alkot.

Az iskoláskorú gyermekek egyre erősebb igénye, hogy számukra érdekes tevékenységeket végezhessenek. Ezért van szükség arra, hogy a tanítási órán változatos munkaformákat alkalmazzunk. Mindezek következtében a tanár szerepe is megváltozik, segít, koordinál, háttérben marad. 

Ezáltal a tudás jellege is megváltozik, alkalmazható lesz. Az alkalmazható tudás értékesebb lesz az egyén és a társadalom számára is.

Ezek az elvek vezéreltek Bennünket, amikor egy szakértői csapattal kidolgoztuk a Komplex Alapprogram koncepciójának alapjait. A Komplex Alapprogram és az Élménysuli tervezése 2015-ben kezdődött el. A csapat tagjai neveléstudománnyal, pszichológiával és tantárgy-pedagógiával foglalkozó szakemberekből álltak. Többségünk évtizedek óta alkalmazta egyéni munkája során a modern módszereket. Lelkesedésünket fokozta, hogy az oktatásirányítás döntéshozóin keresztül élvezhettük a Kormány támogatását is. 2017 januárjában munkánk megvalósításához kiemelt projektet nyertünk. A munkánk ezáltal országos hatáskörűvé vált.  

Az alábbi célokat tűztük ki:

  • Minőségi nevelés biztosítása az iskolákban.
  • Együttműködő partneri kapcsolat megteremtése tanár és diák között.
  • A tanulók motiváltságának, érdeklődésének növelése.
  • A tanulói tevékenység kerüljön előtérbe.
  • A diákok tanuljanak meg tanulni.
  • Az iskola biztosítson teret a sokoldalúság számára.
  • ​Személyre szabott fejlődést érjenek el a diákok.
  • A kiemelt figyelmet érdemlő tanulók támogatása.
  • A hátrányos helyzetű diákok kompenzálása.
  • Azonos státuszból való kommunikáció megteremtése a diákok között.
  • Csoportközi konfliktusok kezelése, előítéletek csökkentése.
    Az empátia készségének kialakítása.

A Komplex Alapprogram terveink szerint módszertani megújulást eredményez a köznevelésben. Olyan elvek és módszerek együttese, amelynek középpontjában a tanulók komplex személyiségfejlesztésére fókuszáló, társas viszonyuláson alapuló tanulástámogató alapmódszerek állnak.

A közismereti órákon alkalmazott munkamódszer a differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportokban (DFHT). Ennek alkalmazása során a személyiségfejlesztést és tanulást az iskola pedagógiai programjához kapcsolódva a következő általános metodikai elemek támogatják:

  • személyre szabott pedagógiai eljárások,
  • közösséget erősítő munkamódszerek,
  • kompetencia alapú fejlesztési megoldások alkalmazása;
  • gondolkodtatás és kreativitás serkentése;
  • tanulóközpontúság érvényesülése a célokban és tevékenységekben.

Az egész napos nevelés során kiegészül ez öt alprogrammal: (1) Logikaalapú, (2) Testmozgásalapú, (3) Művészetalapú (4) Digitális alapú, (5) Életgyakorlat-alapú alprogramokkal, amelyek az iskolai gyakorlatba integrálva, lehetőséget biztosítanak a tanulók eredményeinek javítására is. 

Az alprogramok célja – az alapelvekre és a DFHT-ra épülve – hogy olyan új módszereket, tanulásszervezési módokat emeljenek be a mindennapi pedagógiai, tanítási gyakorlatba, mellyel a tanulás élményszerűvé válik, a tanuló aktív, alkotó részese lesz a tanulási folyamatnak.

Az alprogrami foglalkozások elsősorban a kötelező tanítási időn túl, a délutáni időszakban kerülnek be a napirendbe. Az alprogramok önálló részei a programnak, ugyanakkor a kereszttantervi tartalmakon és az alkalmazott módszereken keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Az alprogramok célja a készség- és képességfejlesztés, a tanulói erősségek megtalálása, a lemaradás kompenzálása, a kiemelkedő képességű tanulók tehetségterületeinek azonosítása és fejlesztése. Az alprogramok aktívan foglalkoztatják a tanulókat, és olyan egységes rendszert alkotnak, melyekben azon területek fejlesztése jelenik meg, melyek támogatják a transzverzális készségek fejlődését is. Ilyenek készségek a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményező készség, a problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek felelősségteljes irányítása.

A Komplex Alapprogram elősegíti az egész életen át tartó tanulást megalapozó úgynevezett horizontális készségek fejlesztését is. Ilyenek többek között a tanulni tudás képessége, a társadalmi és állampolgári felelősségvállalás, a kezdeményező- és vállalkozókészség, a kulturális tudatosság, valamint a kreativitás.

Olyan iskolát szeretnénk,

  • ahol nem társadalmi kötelesség, hanem közösségi élmény a tanulás és a tanítás;
  • ahol a tanulók számára lehetővé tehetjük a személyiségükhöz és az élet-világukhoz való adaptív viszonyulásukat;
  • ahol a diákok érzékenyek és kritikusak az értékrendekre, megtanulják leküzdeni az előttük álló akadályokat, fegyelmezettek céljaik elérésében, valamint kreatívak cselekvési lehetőségeikben;
  • ahol a tanulók bekapcsolódnak társadalmunk szociális-gazdasági világába.
  • ahol a diákok tudatában vannak az önmagukért, másokért és a környezetért érzett és vállalt felelősségnek;
  • amelyből a társadalomban érvényesülni képes, önmagukban biztos fiatalok kerülnek ki, akik képesek hozzájárulni a társadalom fejlődéséhez;
  • ahol a tanulók nem a nap végét, hanem az elejét várják.

 Dr. Pajtókné Dr. Habil. Tari Ilona

oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért
felelős rektorhelyettes