Logikaalapú alprogram

Logikaalapú alprogram (LA)

A Logikaalapú alprogram legfőbb célja olyan játékos, élményszerű módszerek integrálása az oktatásba, melyek segítségével a gyerekek logikai, gondolkodási és problémamegoldó képessége fejleszthető. A játék a gyerekek egyik legfontosabb tevékenysége, egyben a természetes tanulási folyamat egyik fontos lépcsője is. Azt a célt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek a tanulást ne érezzék fájdalmas, fáradságos folyamatnak, a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás – erősödjön a tanulók motivációja, és ezzel együtt fejlődjenek kognitív képességeik.

A legtöbb játékhoz több résztvevő kell. Így a csoportos játékos tevékenységek lehetőséget nyújtanak a gondolkodási képességeken túl a szociális képességek – a kommunikációs képességek, a tolerancia, a szabályokhoz való igazodás képessége, az önkifejezés és önmegvalósítás képessége – fejlesztésének is.

Az alprogram pedagógus továbbképzésén szándékunk szerint olyan logikai, stratégiai, kreativitást fejlesztő módszerekkel és technikákkal ismertetjük meg a pedagógusokat, melyek alkalmazásával sokoldalú személyiségfejlesztést valósíthatnak meg mind a szabad, játékos alprogrami foglalkozások során, mind a komplex tanórákba beépítve. A képzés során szeretnénk megmutatni, hogyan lehet a tanítási-tanulási folyamatot oly módon tervezni és szervezni, hogy a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása ne öncélúan történjen, hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva a megtanulandókhoz.

Ajánlott tematikánk alkalmas az általános iskola minden évfolyamán a logikus gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, a problémamegoldás, a tanulási képességek fejlesztésére. Ezáltal olyan stratégiákat sajátítanak el a tanulók, melyek a legkülönbözőbb tantárgyak tanulását segíthetik a matematikától az idegen nyelvig és a művészetekig.

Az alprogram tematikája a következő elemekből tevődik össze:

  • A problémamegoldó gondolkodás elmélete és fejlesztésének gyakorlati megvalósítása – algoritmikus gondolkodás, nyerő stratégiák, a problémamegoldás folyamata, probléma alapú tanulási módszerek.
  • A vizualitás szerepe a gondolkodás fejlődésében – vizuális megközelítések, a síkbeli és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése, a térlátás, a vizuális művészetek szerepe a tanulási folyamatban.
  • Játékalapú tanulási módszerek – ahol a játékos tevékenységen keresztül fejlődik a tanulók gondolkodása – Dienes Zoltán tanítási-tanulási stratégiája, táblás játékok alkalmazása, a sakk fejlesztő hatása.
  • Játékstrukturált tanítási módszerek – ahol a tanulási folyamatot szervezzük játékosan, oldva ezzel a tanórák, foglalkozások szigorúságát – logikai, kártyás, szituációs játékok alkalmazása, a tanulási motiváció erősítése.
  • A kreativitás és a reflektivitás fejlesztése – az önálló alkotó tevékenységek előtérbe helyezésével erősödik a tanulók aktív részvétele a tanulási folyamatban.

Célunk, hogy a logikaalapú módszereket, játékokat rendszeresen beépítve a tanulók napi tevékenységeibe, a pedagógusokban olyan szemléletváltást indítsunk el, mely által a tanuláshoz szükséges gondolkodási műveletek fejlődése fenntartható, a problémamegoldó és logikus gondolkodás az iskolai életen kívül is alapvető szükségletként jelenik meg és aktív felhasználásra kerül. Távlati célként az iskolai szabadidőben jelenjenek meg a tanult módszerek, önkéntességen alapuló tanulói önszerveződések jöjjenek létre, melyek a szabadidő konstruktív eltöltését eredményezik, ezzel hozzájárulva az iskolai élet és a tanulás elfogadásához, ami a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését eredményezheti.