Játékos tanulás a Komplex Alapprogramban

A játékos tanulás, más néven a gamifikáció fontos eleme – mondhatni központi motívuma – nemcsak a Logikaalapú alprogramnak, de a teljes Komplex Alapprogramnak is. A Huizinga-féle Homo Ludens elképzelés a tanulásra is alkalmazható, sőt bizonyított, hogy a játék során elsajátított tudáselemek jobban beépülnek agyunkba. Jelen írásunkban a játékos tanulás melletti érveket foglaljuk össze.


A játék, legyen szó felnőttről vagy gyermekről, független (hiszen nem előre meghatározott tanulási cél érdekében játszik), szabad (külső kényszer nélkül vesz részt benne a játszó), örömet szerez és fejleszt. Piaget szerint a játék során az egyénre, valamint a csoportra gyakorolt fejlesztő funkciók a következők: személyiségfejlesztő, kommunikációs készséget fejlesztő, koncentrációfejlesztő és intellektusfejlesztő funkció.

Az ember a játék során sokkal hatékonyabban ismeri meg a saját és társai tulajdonságait. Folyamatos interakciók révén állandóan jelzéseket ad, valamint jelzéseket kap a játékban részt vevő társaitól, melyek következményeként folyamatosan alakítja saját játékban betöltött szerepét. Ez azt eredményezi, hogy a játék során társas kapcsolata alakításában egyes viselkedési formái megerősítést nyernek, mások gyengülnek.

A Logikaalapú alprogram koncepciója többek között így ír a játék szerepéről: „A játékok által a tanulók különböző fontos készségekre tehetnek szert. Számtalan készség van, amelyet a diákok játék közben fejleszthetnek, ilyenek például a kritikai gondolkodás, a kreativitás, a csapatmunka, a kommunikációs készségek és szinte bármelyik készség, amelyet fejleszteni akarunk, hiszen szerepjátékokkal a tanulás forgatókönyve előre adott, jól tervezhető a készségek fejlesztése. A kommunikációs készségek rendkívül jól fejleszthetők olyan játékos, felfedezéses kutatómunkával kapcsolatos egyéni szerepjátékra épülő projektfeladatokkal, amelyeket otthoni kidolgozásra adhatunk a tanulóknak, akik ezáltal bevonhatják a szülőket vagy más családtagokat is. Nagyon fontos, hogy a diákok megkapják szüleik támogatását a tanuláshoz, és érték legyen a tudás, de ne csak a tanár szerint, hanem a családon belül is.”

Láthatjuk tehát, hogy a játékos tanulásnak rendkívül sok értelmezési síkja, felosztása, jótékony hatása lehet. Lássuk végül az érveket is mellette, csokorba szedve!

1. A tanulók a játéktevékenység közben tanulnak.

A játék során a tanulók jobban megérthetnek új fogalmakat, ötleteket és más szemszögből is rálátnak ugyanarra a problémára és lehetőségük adódik eközben kísérletezni különböző változókkal vagy megoldási lehetőségekkel.

2. A játékok egy olyan környezetet biztosítanak, amelyben passzív befogadás helyett cselekvő tanulás történik.

Ha megnézzük a tankönyvi feladatokat, még ha színes ábrákkal próbálják is a tankönyvírók tanulásra motiválni a tanulókat, akkor sem kötik le a gyerekek figyelmét annyi ideig, amennyi szükséges az ismeret megszerzéséhez. Életszerű játékokkal ébren tarthatjuk figyelmüket és belső késztetéssé válik a probléma megoldása, amelyet sikerélmény koronáz.

3. A játékok által a tanulók különböző fontos készségeket tanulhatnak.

Számtalan készség van, amelyet a diákok játék közben fejleszthetnek, ilyenek például, ahogy korábban is írtuk: a kritikai gondolkodás, a kreativitás, a csapatmunka, a kommunikációs készségek. A stratégiai játékok, a sakk és a táblás játékok esetében előre ki kell találni, hogy mit lép az ellenfél, és ha sikerül egy-két lépéssel az ellenfél előtt járni, akkor nyerünk. Ezek a játékok segítik a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapkészségeket és részképességeket, mint például az emlékezet, a figyelem, a gondolkodás fejlesztése.

4. Játék közben a tanulók többféle módon kerülnek kapcsolatba a tartalommal, és pozitív emlékeket hozhatnak létre a tanulásról.

A pozitív érzelmi kapcsolat megkönnyíti a tanulást. Emellett sok játék különböző ingereket stimulál, egyes diákok emlékezhetnek azokra a szakszavakra, amelyeket a játék eljátszása során használnak, a többiek pedig hallják és megismétlik azokat a válaszaikban. A játékok különböző érzékekre hatnak, ezáltal különböző érzékszervi tapasztalatokra adnak lehetőséget a diákoknak.

5. A játékok magukkal ragadják és aktívan lekötik a diákok figyelmét.

A játékos megközelítések jók arra, hogy összpontosítsák a gyerekek figyelmét és így aktívan el tudjanak merülni a felfedezésben. Ez különösen hasznos lehet, ha változatosan valósítjuk meg a játékokat. A tanórákon is gyakran tapasztalják a tanárok, hogy milyen nagy a tanulók mozgásigénye és tele vannak energiával, elegük van az iskolapadban való ücsörgésből. Egy jó játék levezeti az energiájukat is, kevesebb fegyelmezőeszközt kell bevetni a figyelmük felkeltésére.