Gondolatok a tanóra lezárásáról

Biztosan sokan emlékeznek arra az amerikai filmekből ismerős jelenetre, amikor a tanóra végén megszólal a csengő, és a diákok csapot-papot otthagyva felpattannak és kiviharzanak a teremből, miközben a tanár még magyaráz, és utánuk kiabálja a házi feladatot. Nem nevezhető ideálisnak, igaz?


Magyarországon szerencsére nem jellemző ez a gyakorlat, a diákok többnyire tudják, hogy a csengő nem nekik szól, és megvárják, amíg a tanár befejezi a mondandóját, és kiosztja a házifeladatot, esetleg visszacsatol az órán elhangzott fontosabb dolgokra. Kétségtelen, hogy a pedagógusnak kell figyelnie arra, hogy jól ossza be az idejét, hogy ne a csengő megszólalásakor kezdjen még bele valamibe, hogy ne akkor akarjon még házi feladatot adni, amikor már vége van az órának. Tudatos tervezéssel és jó időmenedzsmenttel ez könnyen alakítható.

A tanóra lezárása fontos része a pedagógiai folyamatnak. Keretbe foglalja az órát, összegezi az új tananyagot, felhívja a figyelmet a fontos dolgokra, valamint tájékoztatást ad a továbbiakról, esetleges házi feladatokról, dolgozatokról, tematikáról. Ha a pedagógus nem fordít kellő figyelmet valamely ok folytán (legyen az akár időhiány) az óra lezárásának, akkor könnyen „szétfolyhat” a tanítási-tanulási folyamatnak ez a szegmense, és ez semmiképpen nincsen a diákok hasznára.

Különösen nagy szükség van erre a hatékony, lezáró mozzanatra, ha az óra során sok vélemény, élmény, gondolat merült fel. Ez meglehetősen, sőt hatványozottan jellemző egy DFHT (Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban) módszertan szerint tartott órára, mert ilyenkor a diákoknak megvan a lehetőségük arra, hogy saját véleményüket fogalmazzák meg, élményeket szerezzenek, ütköztessék nézőpontjaikat, és sok értékes gondolattal gazdagítsák egymást. A kiscsoportos módszert alkalmazó órák során különösen szükség van arra, hogy a tanár összefoglalja a főbb gondolati irányokat, esetleg kulcsszavakat, akár rövid vázlatot írasson a csoporttal a füzetbe.

Legyen ünnep az óra vége

Ha a diák unatkozik az órán, vagy csak nem érdekli a tananyag, akkor bizony nagyon tudja várni az óra végét. Tehetünk azonban arról, hogy az óra végének a várása ne emiatt, hanem valamiféle közös rituálé miatt legyen emlékezetes. Ezt mindenkinek magának kell kitalálnia, és nem is minden tanóra, tananyag, osztály és tanár-diák viszony alkalmas erre, de például lehet szó közös, rövid videónézésről, körkérdésről, közös tornáról. Az is jó ötlet, ha a tanóra anyagát közelítjük meg adott esetben egy másik oldalról, egy humoros beállításból, vagy egy közös játék során véssük be jobban az újonnan elsajátított ismereteket.

Pontosság, mindenekelőtt

Azokat a pedagógusokat szeretik és tisztelik a diákok, akik nem csúsznak el az órára eltervezett anyaggal, akik időben be tudják fejezni az órát. Teljesen egyértelmű, hogy nem lesz közkedvelt az a tanár, aki a tízperces szünet felét elveszi a diákoktól, mert valamely ok folytán nem fért bele a mondandója a tanórára biztosított negyvenöt percbe. A szünet azért fontos a diákoknak, hogy egy kicsit ki tudjanak kapcsolni, hogy ne csak „beessenek” a következő órára. A számítógépes munkakörökben dolgozóknak is európai uniós előírás, hogy óránként tíz percet pihenniük kell. Ugyan a diákok nem monitorok előtt ülnek egész nap, de az ő fejlődő elméjüknek is szüksége van a szünetekre, hogy jól tudják majd befogadni a következő óra tananyagát. Hosszútávon tehát mind a tanárnak, mind a diáknak jót tesz, ha az órának akkor van vége, amikor vége kell, hogy legyen, és nem öt perccel később.

Értékelés

A tanóra lezárásának ideális része lehet az értékelés is. Akár egyénre szabott értékelésről is lehet szó, ha van rá idő és energia, főleg, ha éppen DFHT-s órát tartottunk. De ebben az esetben legalább csoportszinten érdemes értékelnünk. Persze nem úgy, hogy „az „A” csoport nagyon ügyes volt”, hanem konkrétan kiemelve, ami pozitív dolog volt a csoportmunkájukban. De ebbe most nem megyünk mélyebben bele, az értékelésről több cikket is publikáltunk nemrégiben, érdemes feleleveníteni őket:

Példák motiváló értékelésre

A motiváló értékelés

Értékelésről a Komplex Alapprogramban

Természetesen nem arról van szó, hogy a cikkben említett összes ötletet, módszert alkalmazni kellene egy tanóra lezárásakor, ez nem is lenne reális elvárás. Azonban arra mindenképpen érdemes figyelni, hogy valamilyen módon keretet adjunk a tanórának, melyet minden körülmények között időben fejezzünk be.