Az élménypedagógia jótékony hatásáról

Az élménypedagógiáról általánosságban elmondhatjuk, hogy egy olyan filozófia, amely segítségével a nevelő céltudatosan tudja segíteni a tanulókat saját élményeiken keresztül a nagyobb tudás megszerzésében, készségeik fejlesztésében, értékek tudatosításában, valamint a másokkal való kooperációban és a közösségükben való boldogulásban. A Komplex Alapprogram központi gondolata is hasonló, mi azonban azt szeretnénk, ha nemcsak az oktatási folyamat, de az egész iskolai lét élménnyé, az intézmény pedig Élménysulivá válna.


Az élménypedagógia eszközeiről

Az élménypedagógia sok különböző eszközt használ, melyek leginkább játékok, szimulációk, vagy szerepjátékok lehetnek. A legfontosabb része azonban az, hogy megváltoztatja a tanárok és diákok egymáshoz, valamint a tanuláshoz, tanításhoz fűződő viszonyát: a tudás aktívvá és életszerűvé válik, amely a tanárokat az ismeretek egyszerű közvetítői helyett az élmények adóivá teszi, ezekből az élményekből pedig a diákok tanulhatnak.

Az élménypedagógiai foglalkozások alatt a diákok kiszakadnak a passzivitásból, nem csupán szemlélői, hallgatói a tanári előadásnak, hanem részeivé válnak az oktatási folyamatnak. Ehhez természetesen ki kell szakadni a hagyományos osztálytermi közegből, gyakorlatiasan fogalmazva szét kell tolni a padokat, csoportokat kell alkotni, figyelni kell egymásra, fel kell állni, mozogni kel, kapcsolatokat kell létesíteni. A tanárnak ehhez nagyfokú rugalmasságra van szüksége, és rögtön reflektálniuk kell a diákok viselkedésére, válaszolniuk kell a kérdésekre, a felmerülő helyzetekre. A tanár tulajdonképpen egyfajta facilitátorként működik ekkor, aki egyéni és csoportos visszajelzést nyújt, megszabja a kereteket, és ha kell, betartatja azokat, csillapítja az aggodalmakat és megválaszolja a kérdéseket.

A tapasztalati tanulás köre

Egy élménypedagógiai gyakorlat rendszerint a cél és a szabályok ismertetésével kezdődik (akár keretmesébe foglalva). A tapasztalati tanulás körének nevezzük azt a módszert, mely a következő elemekből áll: a feladat elvégzése, feldolgozása, újbóli elvégzése és újbóli feldolgozása. A feladatok egészen különbözőek lehetnek, de ami közös, hogy a csoport szerepe meghatározó a feladat sikeres elvégzésében, így fontos a kommunikáció, az együttműködés. A feladat elvégzése után annak megbeszélése következik, melynek alapvető célja, hogy a résztvevők reflektáljanak a történtekre, elmondják az ezzel kapcsolatos érzelmeiket, meg tudják fogalmazni saját és a csoport nehézségeit, a siker vagy a kudarc okát. A feldolgozás után érdemes megismételni ugyanazt a gyakorlatot (kissé átalakított és megnehezített formájában), vagy egy másikat elvégeztetni, ahol a megbeszélteket hasznosítani tudják.

Élménypedagógia a Komplex Alapprogramban

A Komplex Alapprogram központi módszertanának (Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban, DFHT) szerves része, hogy a diákok kiscsoportokban, élmények közepette sajátítják el a tudást. Tény, hogy az élményeken át szerzett tudás jobban elraktározódik, jobban hasznosul. A Komplex Alapprogram jelszava a Tanulni élmény!, az élményalapú tanulás pedig a legtökéletesebben az Élménysuliban valósulhat meg. Programunk eleme a tanulók aktív tanórai részvételének támogatása, pozitív élményeken keresztül. Ennek mozgatórúgója az interaktív, a tanulók bevonásán alapuló kreatív feladatmegoldás, az együtt tanulás élménye.

A tanulók komfortérzetét az élményszerűség, a játékos tanulási szituációk, a kisebb vagy más jellegű terhelés, a sikerélmény, az iskolai eredményesség emelkedése javítja. Nem arról van szó, hogy nem kell elsajátítani a tananyagot, hanem arról, hogy a program módszerei, tartalmi elemei (a DFHT, az alprogramok, a nap eleji ráhangolódás) élményszerűbbé teszik a tananyag elsajátítását. A pedagógus szerepe megváltozik, az ismeret átadójából „menedzserré” válik, aki vezeti a tanulócsoportok munkáját úgy, hogy a tanulók képességei, kreativitása kibontakozhasson.

Természetesen az élménypedagógiát a tananyag átadása mellett használhatjuk különböző készségek, elsősorban szociális készségek fejlesztésére, legyen szó kommunikációról, érzelmek és mások szükségleteinek felismeréséről, empátiáról, időmenedzsmentről, dühkezelésről, önismeretről vagy akár együttműködésről.