A Komplex órákról egyszerűen

A Komplex Alapprogram (KAP) egyik fontos eleme az úgynevezett Komplex órák. Ha nagyon szakszerűen szeretnénk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a Komplex órákban a tantárgyi és az alprogrami tartalmak ötvöződése jelenik meg a DFHT módszertanára épülve. Írásunkban a Komplex órák felépítését, jellemzőit vesszük szemügyre.

A Komplex órák a közismereti tárgyak tanításakor jelennek meg a kötelező tanórai keretekben, tantárgyanként, tehát nem a készségtárgyakhoz kapcsolódóan. Fontos kiemelni, hogy a Komplex órák két dologhoz kapcsolódnak: egyrészt a tantárgyakhoz, másrészt az alprogrami tartalmakhoz.

Hogyan épülnek fel a komplex órák?

A Komplex Alapprogram figyelembe veszi az iskola sajátosságait és korábbi jó gyakorlatait is, ezek mentén dolgozta ki a programhoz kapcsolódó Komplex órákat. Épít ugyanakkor a meglévő és alkalmazott jó gyakorlatokra, azokat kiegészíti, és új kontextusba helyezi a komplex órák megvalósításakor. A közismereti tantárgyak esetében a tantárgyi és keresztantervi tartalmat (tananyagot) az alprogrami tartalmakkal kapcsolja össze, a DFHT óraszervezési eljárásaival megvalósítva a tanórát. A komplex órák esetében a tantárgyakon átívelő transzverzális készségek (a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek kezelése) fejlesztése is megjelenik.



Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a komplex óra tartalmi elemei:

  • a Komplex Alapprogram alapelveire épülnek,
  • a DFHT óraszervezési eljárásait alkalmazzák,
  • tartalmazzák a kereszttantervi kapcsolatokat,
  • megjelennek bennük az alprogram(ok) tartalmi elemei,
  • támogatják a transzverzális készségek fejlesztését.

Megvalósítás

A komplex órák megvalósítása – a program egyéb elemeihez hasonlóan – mindig a program alapelveiből indul ki (Adaptivitás, Méltányosság, Tanulástámogatás, Közösségi lét, Komplexitás). Hogy mondjuk egy konkrét példát erre:

Matematikaóra a Testmozgásalapú alprogrammal és a Digitális alapú alprogrammal támogatva, ahol a tanulók az alapvető matematikai műveleteket és a mennyiségeket (relációkat) tanulják:

  • újszerű tanulásszervezési eljárások: újszerű tanulásszervezésként jelenik meg, ha az óra menete a Testmozgás- és a Digitális alapú alprogram eszközrendszerével kerül megvalósításra. Például az órán IKT-eszközök (tablet, okostelefon) használatára kerül sor, illetve testmozgásra. Ilyen lehet az ugróiskola alkalmazása vagy babzsák dobása a matematikai műveletek kapcsán, azok begyakorlására. A több és kevesebb reláció gyakorlása úgy, hogy a tanulók által alkotott csoportok között kell a relációkat megállapítani/matematikai műveleteket elvégezni. IKT-eszközhasználat lehet például a Kahoot5 alkalmazás beemelése a tanórába, ahol a tanulók a tanár által egyéni tudásszintre szabott kérdésekre tudnak válaszolni.
  • tudásmegosztó szerep: bár a legfőbb szerepe vitathatatlanul a pedagógusnak van a tanulás folyamatban, érdemes építeni a tanulók meglévő tudására, tudásközvetítésére, egymás tanítására. Például a páros-páratlan számok tanulása során, a tanulók egymás közötti kommunikációjának eredményeként, annak elmagyarázása, elmagyaráztatása, hogy azok a számok, amelyek 0-ra végződnek, mindig páros számok.
  • tanulási célok: a tanuláshoz kapcsolódó célállítás fontos tényező. Érdemes figyelembe venni, hogy a közeljövőben megvalósítható (elérhető) célok inspirálják a tanulókat a legoptimálisabban. Például az óra céljainak ismertetése (olyan célt érdemes kitűzni, amelyet a tanulók nagy bizonyossággal el is érnek a tanórán).

Tervezés, szervezés

A Komplex órák tervezési és szervezési feladatai nem térnek el lényegesen egy normál órától. Tervezéskor az óra célja, tartalma, felosztása, az alkalmazott módszerek, a feladatok és az értékelési folyamat is áttekintésre, megtervezése kerül. Az eredményes Komplex órák megvalósításához javasoljuk, hogy a DFHT-órához hasonlóan kerüljön meghatározásra:

  • melyik osztályban lesz az óra,
  • a tanmenet melyik egysége (tematikus terv) melyik órája következik,
  • az óra célja, tartalma,
  • a tanulók előrehaladása, tudásszintje,
  • az alkalmazni kívánt módszerek, eszközök,
  • a csoportbontás/csoportba sorolás elve, megvalósítása,
  • az időkeret.

A programban résztvevők számára elérhető Tudástárban számos minta-óratervillusztráció érhető el mindegyik alprogrami tematikához. Ezek alapján készíthetünk saját óraterveket, melyek a mi iskolánkhoz, tanulócsoportunkhoz, a gyerekek meglévő tudásszintjhez és kompetenciához illeszkednek.